Jelenlegi hely
Gyakori kérdések
1. Mikor van szükség talajvédelmi terv készítésére?
2. Milyen követelményei vannak a talajvédelmi terv készítésének?
3. Mikor van lehetőség egyszerűsített talajvédelmi terv készítésére?
4. Miből áll az egyszerűsített talajvédelmi terv?
5. Milyen humuszos termőréteg vastagság felett kell tereprendezési talajvédelmi tervet készíteni?
6. Mi tekinthető mezőgazdasági célú tereprendezésnek?
7. Mikor nem valósítható meg a mezőgazdasági célú tereprendezés?
8. Hogyan zajlik a szabályos mintavétel?
9. Ki készíthet talajvédelmi tervet?
1. MIKOR VAN SZÜKSÉG TALAJVÉDELMI TERV KÉSZÍTÉSÉRE?
Talajvédelmi terv készítése szükséges a következő esetekben (90/2008. (VII.18.) FVM rendelet):
a) a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához,
b) a mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
c) szőlő, gyümölcs, bogyós gyümölcs, illetve - ha jogszabály úgy rendelkezik - egyéb ültetvények telepítéséhez,
d) a termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez,
e) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz,
f) az öntözéshez,
g) a hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével,
h) a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához,
i) a mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,
j) a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához,
k) az erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához.
2. MILYEN KÖVETELMÉNYEI VANNAK A TALAJVÉDELMI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK?
A talajvédelmi terv készítésének általános tartalmi követelményei (A 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet, 1. melléklet)
A talajvédelmi terveket minden esetben a következők szerint kell összeállítani:
1. Előlap: tartalmazza a talajvédelmi terv megnevezését, készítésének dátumát, készítőjének nevét és címét, szakértői nyilvántartási számát, valamint a talajvédelmi terv számát.
2. Előzmények:
- a terv céljának ismertetése, a tervezett tevékenység részletes bemutatása szükségességének indokolása,
- rövid tájékoztatás az érintett területen korábban engedélyezett tevékenységek alapjául szolgáló talajtani szakvéleményekről, talajvédelmi tervekről.
3. Általános adatok:
- a földhasználó, a beruházó, illetve a megrendelő neve, címe (földbérlet esetén a tulajdonos adatai is),
- a település megnevezése, a vizsgálatba vont terület nagysága, ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága, helyrajzi száma, szükség esetén blokkazonosítója, parcella azonosítója és/vagy sarokpontok koordinátái, tényleges hasznosítási módja,
- a tevékenység területén lévő talajvédelmi létesítmények ismertetése,
- mintavétel helye, ideje, módja, vizsgált anyagok megnevezése, talajminták, illetve a vizsgált anyagból származó minták darabszáma
4. A terület földrajzi, domborzati és talajtani jellemzése:
- a terület rövid talajtani, domborzati, éghajlati és vízrajzi jellemzése,
- a vizsgálatba vont terület konkrét helyszíni és/vagy laboratóriumi vizsgálatokra alapozott talajtani jellemzése.
5. A tervezett tevékenység megvalósításának feltételei:
minden esetben javaslatot kell tenni
- a tervezett tevékenység megvalósíthatóságára,
- az alkalmazható módszerekre, valamint
- a szükséges járulékos beavatkozásokra, különösen az erózió elleni védelemre, mélylazításra, vízrendezésre.
6. Mellékletek:
- a tervezett beavatkozással érintett terület elhelyezkedését tartalmazó átnézeti térkép 1:50 000 vagy 1:100 000 méretarányban,
- a terület adottságait jellemző topográfiai vagy a külön jogszabályban foglalt ortofoto alapú MePAR egyedi fizikai blokktérkép a talajmintavétel, illetve a talajszelvények helyének feltüntetésével, a vizsgált terület lehatárolásával 1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,
- a 2. vagy 3. melléklet szerinti talajvédelmi tervek típusonkénti követelmény rendszerénél feltüntetett térképi mellékletetek 1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,
- akkreditált laboratórium által kiállított talajvizsgálati jegyzőkönyv, kivéve, ha e rendelet a talaj laboratóriumi vizsgálatától eltekint,
- ahol e rendelet terhelhetőségi számítást, kijuttatási dózis meghatározását írja elő, csatolni kell a felhasználásra kerülő anyag akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvét, illetve termésnövelő anyag felhasználásakor annak megnevezését és a felhasználásra vonatkozó számítás eredményét tartalmazó adatokat,
- a talajvédelmi terv készítésének jogosultságra vonatkozó szakértői nyilatkozatot, valamint a szakértői engedély másolatát.
A talajvédelmi terv készítésének részletes tartalmi és szakmai követelményeit a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet, 2. melléklete tartalmazza.
3. MIKOR VAN LEHETŐSÉG EGYSZERŰSÍTETT TALAJVÉDELMI TERV KÉSZÍTÉSÉRE?
A mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásának engedélyezése talajvizsgálat és a felhasználásra kerülő hulladék beltartalmi vizsgálata (a továbbiakban: egyszerűsített talajvédelmi terv) alapján történik.
Egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerinti szennyvíziszap-komposzt termőföldön történő felhasználásához.
4. MIBŐL ÁLL AZ EGYSZERŰSÍTETT TALAJVÉDELMI TERV?
Az egyszerűsített talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményeit típusonként a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet, 3. melléklete szerint kell elkészíteni.
5. MILYEN HUMUSZOS TERMŐRÉTEG VASTAGSÁG FELETT KELL TEREPRENDEZÉSI TALAJVÉDELMI TERVET KÉSZÍTENI?
Amennyiben a termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó beruházásoknál a letermelt humuszos talaj terítése a 25 cm vastagságot meghaladja, abban az esetben a beavatkozás tereprendezésnek minősül, ezért a mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezéséhez előírt talajvédelmi tervet kell elkészíteni.
6. MI TEKINTHETŐ MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ TEREPRENDEZÉSNEK?
Mezőgazdasági célú tereprendezésnek kell tekinteni
- az erózió elleni védekezés földművei kialakításának,
- a szintvonalas művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetésének,
- a talajművelés, növényápolás és betakarítás gépeinek jó minőségű munkavégzéséhez, biztonságos és balesetmentes üzemeltetéséhez igényelt felszíni forma kialakításának,
- a káros vízbőségből származó felszíni vízösszefolyások megszüntetésének,
- a növénykultúra biztonságos termesztéséhez szükséges légmozgást biztosító felszíni forma létrehozásának,
- a felületi öntözés gépeinek és eszközeinek zavartalan és biztonságos működését biztosító felszíni forma létrehozásának,
- a gazdasági növények eredményes termesztését biztosító termőréteg létrehozásának felszínalakító földmunkáit.
Mezőgazdasági célú tereprendezés csak abban az esetben javasolható, ha az nem jár termőterület csökkenéssel, kivéve a teraszírozást.
7. MIKOR NEM VALÓSÍTHATÓ MEG A MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ TEREPRENDEZÉS?
Mezőgazdasági célú tereprendezést kizáró okok:
- ha a tereprendezést követően 1,5 m-nél magasabban helyezkedne el az átlagos talajvízszint (ez a tervezett hasznosítástól függően változhat),
- ha a tereprendezést követően a felső 1 m-es rétegben mészkőpad, homokkő, kő vagy kavicsréteg, valamint szikes, sós, továbbá glejes talajszint helyezkedne el,
- ha tereprendezés után a terület termékenysége csökkenne.
8. HOGYAN ZAJLIK A SZABÁLYOS MINTAVÉTEL?
A talajmintavételnek a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4. mellékletében előírt szakmai követelménynek kell megfelelnie.
A pontos szaktanács, terv alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A talaj tápanyagvizsgálatát - ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak.
A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben a tábla területe meghaladja az 5 hektárt, lehetőleg homogén 5 hektáros mintavételi egységekre kell bontani.
Tilos talajmintát venni:
- szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban,
- a forgókban,
- szalmakazlak helyén,
- műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint
- állatok delelő helyén.
A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt van, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú.
További részletek a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 4. mellékletében.
9. KI KÉSZÍTHET TALAJVÉDELMI TERVET?
A talajvédelmi terv-készítés szakterületre szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki agrártudományi vagy kertészeti egyetemen szerzett talajtani, környezetgazdálkodási, tápanyag-gazdálkodási, illetve agrokémiai irányultságú szakmérnöki végzettséggel rendelkezik, és a kérelem beadását megelőző tíz éven belül a szakiránynak megfelelő ötéves szakmai gyakorlatot szerzett.
(Hamarosan folytatjuk…)
